Hemodialízis

A hemodialízis az akut és krónikus veseelégtelenségben szenvedő betegek egyik vesepótló kezelése. A vért a testből a testen kívülre vezeti, és egy számtalan üreges rostból álló dializátoron halad át. A vér és a testben hasonló koncentrációjú elektrolitoldat (dialízisfolyadék) diffúzió, ultraszűrés és adszorpció útján jut be és ki az üreges rostokból. A konvekció elvén cseréli ki az anyagokat, eltávolítja a szervezetből az anyagcsere-hulladékokat, fenntartja az elektrolit- és sav-bázis egyensúlyt; ugyanakkor eltávolítja a szervezetből a felesleges vizet, és a tisztított vér visszajuttatásának teljes folyamatát hemodialízisnek nevezik.

alapelv

1. Oldott anyag szállítása
(1) Diszperzió: Ez az oldott anyag eltávolításának fő mechanizmusa HD-ben. Az oldott anyag a nagyobb koncentrációjú oldalról az alacsonyabb koncentrációjú oldalra szállítódik a koncentrációgradienstől függően. Ezt a jelenséget diszperziónak nevezik. Az oldott anyag diszperzív transzportenergiája az oldott anyag molekuláinak vagy részecskéinek szabálytalan mozgásából származik (Brown-mozgás).
(2) Konvekció: Az oldott anyagoknak a féligáteresztő membránon keresztüli, oldószerrel együtt történő mozgását konvekciónak nevezzük. Az oldott anyag molekulatömegétől és koncentrációgradiens-különbségétől függetlenül a membránon átható teljesítmény a membrán két oldalán lévő hidrosztatikai nyomáskülönbség, amelyet oldott anyag vontatásának nevezünk.
(3) Adszorpció: A dialízismembrán felületén lévő pozitív és negatív töltések, vagy van der Waals-erők és hidrofil csoportok kölcsönhatása révén bizonyos fehérjék, mérgek és gyógyszerek (például β2-mikroglobulin, komplement, gyulladásos mediátorok, endotoxin stb.) szelektív adszorbeálódnak. Minden dialízismembrán felülete negatív töltésű, és a membrán felületén lévő negatív töltés mennyisége határozza meg a heterogén töltésű adszorbeált fehérjék mennyiségét. A hemodialízis folyamata során bizonyos, a vérben lévő, rendellenesen megemelkedett fehérjék, mérgek és gyógyszerek szelektíven adszorbeálódnak a dialízismembrán felületén, így ezek a kórokozó anyagok eltávolításra kerülnek, és így elérik a kezelés célját.
2. Vízátadás
(1) Ultrafiltráció definíciója: Ultrafiltrációnak nevezzük a folyadék féligáteresztő membránon keresztüli mozgását hidrosztatikai vagy ozmotikus nyomásgradiens hatására. Dialízis során az ultrafiltráció a víz véroldalról a dializátum oldalára történő mozgását jelenti; fordítva, ha a víz a dializátum oldaláról a véroldalra mozog, akkor fordított ultrafiltrációnak nevezzük.
(2) Az ultraszűrést befolyásoló tényezők: ①tisztított víz nyomásgradiens; ②ozmotikus nyomásgradiens; ③transzmembrán nyomás; ④ultraszűrési együttható.

Javallatok

1. Akut veseelégtelenség.
2. Volumentúlterhelés vagy gyógyszerekkel nehezen kontrollálható magas vérnyomás okozta akut szívelégtelenség.
3. Súlyos metabolikus acidózis és nehezen korrigálható hiperkalémia.
4. Hiperkalcémia, hipokalcémia és hiperfoszfatémia.
5. Krónikus veseelégtelenség nehezen korrigálható vérszegénységgel.
6. Urémiás neuropátia és encephalopathia.
7. Urémiás mellhártyagyulladás vagy szívburokgyulladás.
8. Krónikus veseelégtelenség súlyos alultápláltsággal kombinálva.
9. Megmagyarázhatatlan szervműködési zavar vagy az általános állapot romlása.
10. Gyógyszer- vagy mérgezés.

Ellenjavallatok

1. Koponyán belüli vérzés vagy megnövekedett koponyaűri nyomás.
2. Súlyos sokk, amelyet gyógyszerekkel nehéz korrigálni.
3. Súlyos kardiomiopátia, amelyhez refrakter szívelégtelenség társul.
4. Mentális zavarokkal együtt nem működhet együtt a hemodialízis kezeléssel.

Hemodialízis berendezés

A hemodialízis berendezései közé tartozik a hemodialízis gép, a víztisztító és a dializátor, amelyek együttesen alkotják a hemodialízis rendszert.
1. Hemodialízis gép
az egyik legszélesebb körben használt terápiás berendezés a vértisztító kezelésekben. Egy viszonylag összetett mechatronikai berendezés, amely egy dializátum-ellátást figyelő eszközből és egy extrakorporális keringést figyelő eszközből áll.
2. Vízkezelő rendszer
Mivel a dialízis során a beteg vérének nagy mennyiségű (120 liter) dializátummal kell érintkeznie a dialízismembránon keresztül, és a városi csapvíz különféle nyomelemeket, különösen nehézfémeket, valamint néhány fertőtlenítőszert, endotoxint és baktériumot tartalmaz, a vérrel való érintkezés ezeknek az anyagoknak a szervezetbe jutását okozza. Ezért a csapvizet szűrni, vasat eltávolítani, lágyítani, aktív szénnel kezelni, majd fordított ozmózissal kezelni kell, egymást követően. Csak fordított ozmózissal előállított víz használható hígítóvízként a koncentrált dializátumhoz, és a csapvíz sorozatos kezeléséhez szükséges eszköz a vízkezelő rendszer.
3. Dializátor
„mesterséges vesének” is nevezik. Kémiai anyagokból készült üreges szálakból áll, és minden üreges szálon számos apró lyuk található. Dialízis során a vér átáramlik az üreges szálon, és a dializátum visszaáramlik az üreges szálon keresztül. A hemodialízisfolyadékban lévő egyes kis molekulák oldott anyaga és vize az üreges szál kis lyukain keresztül kicserélődik. A csere végeredménye a vér a vérben. Az urémiás toxinok, néhány elektrolit és a felesleges víz eltávolításra kerül a dializátumban, és a dializátumban lévő bikarbonát és elektrolitok egy része bekerül a vérbe. A toxinok és a víz eltávolításának, a sav-bázis egyensúly fenntartásának és a belső környezet stabilitásának célja érdekében a teljes üreges szál teljes területe, a csereterület határozza meg a kis molekulák áteresztőképességét, a membrán pórusmérete pedig a közepes és nagy molekulák áteresztőképességét.
4. Dializátum
A dializátumot úgy állítják elő, hogy az elektrolitokat és bázisokat tartalmazó dialíziskoncentrátumot fordított ozmózissal előállított vízzel arányosan hígítják, és végül a vér elektrolitkoncentrációjához közeli oldatot képeznek a normál elektrolitszint fenntartása érdekében, miközben a magasabb báziskoncentráció révén bázisokat biztosítanak a szervezet számára, hogy korrigálják a beteg acidózisát. A gyakran használt dializátum bázisok főként bikarbonátok, de kis mennyiségű ecetsavat is tartalmaznak.